Föld napja: a JYSK kutatása szerint fontos a fenntarthatóság, de az ár dönt a magyarok bútorvásárlásakor

A fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb szempont a bútorvásárlás során: a magyarok 57 százaléka számára fontos ez, ugyanakkor a döntéseket még elsősorban az ár befolyásolja. A többség legfeljebb 5–10 százalékos felárat hajlandó fizetni környezetbarátabb megoldásokért – ez derül ki a JYSK megbízásából készült felmérésből, amely a hazai bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat vizsgálta.

A JYSK megbízásából készült felmérés a magyar bútorvásárlási és lakberendezési szokásokat vizsgálta: az adatfelvétel során közel 1500 főt kérdeztek meg, a minta országosan reprezentatív a 16 év feletti lakosságra. A Föld napja alkalmából publikált eredmények alapján a fenntarthatóság ugyan egyre fontosabb érték a vásárlók számára, a döntéseikben azonban jellemzően csak akkor jelenik meg, ha az nem jár jelentős többletköltséggel.

Az ár továbbra is mindent visz

A kutatás alapján az ár minden termékkategóriában a legfontosabb döntési tényező, különösen a kisebb értékű termékek esetében, ahol a fenntarthatóság csak a vásárlók kis részénél jelenik meg elsődleges szempontként. A nagyobb értékű bútoroknál ugyanakkor árnyaltabb a kép: bár az ár továbbra is meghatározó, a vásárlók több mint fele (56%) már a minőséget is kiemelten figyelembe veszi, miközben a strapabírás és a tartósság szerepe is felértékelődik. Ez jól jelzi, hogy magasabb árkategóriában a döntések egyre inkább a hosszú távú értékre épülnek. A nemek között is látható különbség: míg a férfiak inkább a minőségre helyezik a hangsúlyt, addig a nők esetében az ár dominanciája erősebb. Ugyanakkor a kutatás azt is mutatja, hogy a vásárlók nem kizárólag az ár alapján döntenek: a minőség, a funkcionalitás és az esztétikum is fontos szerepet játszik a választásban.

Fenntarthatóság: fontos, de nem mindenáron

A kutatás szerint a vásárlók 57 százaléka számára fontos a fenntarthatóság, ugyanakkor ez az elvárás jellemzően nem írja felül az ár-érték arányt. A többség legfeljebb 5–10 százalékos felárat hajlandó fizetni környezetbarátabb megoldásokért, és a válaszadók jelentős része csak akkor választ ilyen terméket, ha annak ára nem tér el jelentősen a hagyományos alternatívákétól. Ez jól mutatja a tudatosság és a pénzügyi realitások közötti egyensúly keresését. A kutatásból kiderül az is, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők valamivel nyitottabbak a nagyobb felár megfizetésére: a diplomások 13 százaléka akár 10 százaléknál magasabb többletköltséget is vállalna fenntarthatóbb termékekért.

A tartósságon keresztül jelenik meg a „zöld gondolkodás”

A kutatás arra is rámutat, hogy a fenntarthatóság sok esetben nem önálló döntési szempontként, hanem közvetetten, a tartósság iránti igényben jelenik meg. A bútorok cseréjének leggyakoribb oka az elhasználódás, ami arra utal, hogy a vásárlók igyekeznek hosszú távú döntéseket hozni, és nem a gyors cserére építenek – ez a gyakorlat pedig a fenntartható fogyasztás egyik legfontosabb alapelve. Ez azt is jelzi, hogy a vásárlók jellemzően nem trendek alapján cserélik bútoraikat, hanem csak akkor, ha a meglévő darabok már nem szolgálják megfelelően a mindennapi használatot.

A fa számít a leginkább fenntarthatónak

A különböző alapanyagok megítélése jól példázza, mit tartanak a vásárlók valóban környezetbarát választásnak: a természetes anyagok egyértelműen előnyt élveznek, a válaszadók 75 százaléka a fát tartja a leginkább fenntartható megoldásnak. Ezt jelentősen lemaradva követik a kő (45%), a fém (37%) és az üveg (36%), míg a textil (29%) és különösen a műanyag (9%) jóval kevésbé számít környezetbarátnak.

Egyensúly a fenntarthatóság és a megfizethetőség között

A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a fenntarthatóság iránti igény egyértelműen jelen van a magyar vásárlók körében, ugyanakkor a döntésekben továbbra is a megfizethetőség és az ár-érték arány dominál. A jövő egyik kulcskérdése ezért az, hogy a kereskedők és gyártók hogyan tudnak olyan megoldásokat kínálni, amelyek egyszerre felelnek meg a környezeti elvárásoknak és a vásárlók árérzékenységének.

A JYSK nemzetközi szinten is azon dolgozik, hogy a fenntarthatóság és a megfizethetőség kéz a kézben járjon: a vállalat hosszú távú stratégiájának részeként egyre nagyobb arányban használ felelősen kezelt erdőgazdálkodásból származó alapanyagokat, és termékeihez, valamint csomagolásaihoz is fenntarthatóbb forrásokat alkalmaz. Emellett kiemelt fókuszt kap a termékek minősége és tartóssága is, hiszen a hosszabb élettartamú termékek hozzájárulnak a fenntarthatóbb fogyasztáshoz. A vállalat klímacéljai az ellátási láncra is kiterjednek, amelynek részeként beszállítóinak 94%-a már vállalta a kibocsátáscsökkentést a következő években. A JYSK célja, hogy működésének minden területén – a termékfejlesztéstől a beszállítói együttműködésekig – csökkentse környezeti lábnyomát.

A JYSK-ről

A JYSK egy skandináv gyökerű nemzetközi kiskereskedelmi áruházlánc, amelynek termékei megkönnyítik bármely szoba vagy kert berendezését. Az alapító Lars Larsen első üzletét Dániában 1979-ben nyitotta meg. A JYSK ma már 34 ezer munkatárssal rendelkezik. A JYSK több mint 3600 áruháza és webshopja 50 országban nagyszerű ajánlatokkal és hozzáértő kiszolgálással várja vásárlóit bármely felületen. A JYSK a családi tulajdonban lévő Lars Larsen Group része, amelynek forgalma a 2024/25-ös pénzügyi évben 53 milliárd dán korona (7,1 milliárd euró) volt. A JYSK Csoport forgalma az elmúlt gazdasági évben 46,3 milliárd dán korona volt. A JYSK-nek jelenleg Magyarországon több mint 1300 munkavállalója van és 105 üzlettel rendelkezik. Ecseren működik a JYSK régiós elosztóközpontja, ami 7 ország üzleteit és online megrendeléseit szolgálja ki. A raktár 210.000 raklap tárolására alkalmas és körülbelül 568.000 m3 kiszállítási kapacitással rendelkezik évente, ezzel Európa egyik legnagyobb elosztóközpontja. A JYSK retail üzletága Magyarországon a 2024/25-es gazdasági évben 89 milliárd forint árbevételt ért el.